Elhunyt Srágli Lajos
2017.10.10.

Szomorúan adunk hírt Szövetségünk volt alelnökének, az Értékmentő kiadvány főszerkesztőjének Srágli Lajosnak haláláról.
Búcsú egy szegedi háztól
2017.09.06.

Búcsú a szegedi Bihari utca és Dankó Pista utca sarki háztól (1881-2017)
FŐÉPÍTÉSZI DÍJAK ÁTADÁSA 2017
2017.09.06.

Tizennyolcadik alkalommal került átadásra a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben megalapított „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ”.

A város- és faluvédők szövetségének

alapszabálya

 

 

a korábbi és az 1997. évi CLVI. tv. alapján történt módosításokkal

egységes szerkezetben, az utolsó módosítások elfogadásának időpontja: 2011.április 16.*

 

I.

Általános rendelkezések

1.§.

A Szövetség neve: Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra)

   rövidítve: VFSZ

  pecsétje: köralakban a neve, közepén: Budapest

 

 

2. §.

 

A Szövetség azoknak a társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek, bizottságoknak, baráti köröknek (a továbbiakban: tagegyesületek) , egyéni pártoló tagoknak  (természetes személyeknek) az önkéntes társulása, amelyek önálló működésük során, saját területükön, a Szövetséggel azonos célokért tevékenykednek.

A Szövetség az 1989. II. tv. alapján működő, önálló jogi személy.

A Város- és Faluvédők Szövetsége társadalmi szervezet, amelyet a Fővárosi Bíróság 108. sorszám alatt nyilvántartásba vett.

 

 

3. §

 

A Szövetség célja a magyar települések, természeti és épített értékeinek védelme, a magyar tájhoz – a történelemhez – településszerkezethez illő fejlesztése, – szépítése, csinosítása – a helyi hagyományok, kultúra feltámasztása, gyarapítása.

 

A Város- és Faluvédők Szövetsége a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény V. fejezet 26.§ c.) pontja szerinti alábbi közfeladatokat látja el:

 

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

9. környezetvédelem,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

 

A Város és Faluvédők Szövetsége átvállalja olyan közfeladatok ellátását amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, így az alábbi jogszabályhelyekben felsorolt feladatokat látja el:

 

·       Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a Magyar Köztársaság kötelezettségei közül a

18.§ -ban meghatározott, az egészséges környezethez való mindenkit megillető jogérvényesítésében közreműködik,

68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápolását,

70/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja az épített és a természetes környezet védelmét.

 *a módosítások vastag betűvel nyomtatva !

 

 

·       A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

 

8. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat feladataként meghatározott településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása feladatok ellátásában tevékenyen részt vesz az épített és természetes környezet értékeinek felkutatásával, megmentésére tett javaslattal, anyagi források feltárásával, az erre vonatkozó munka ösztönzésével, és megszervezésével ugyancsak jelentős szerepet vállal a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek megőrzése területén.

 

70. § (1) bekezdésében meghatározott, a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül a Szövetség gondoskodik különösen az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról.

 

·       A köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv.

·       85. § (1) által a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe sorolt feladatok közül közreműködik

·       a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításában;

·       b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodásban.

 

 

·       A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

12.§ (3) bekezdése az állami szervek és az önkormányzatok kötelességévé teszi a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni, és a megfelelő tájékoztatást megadni, e tevékenységben a Szövetség közreműködik.

 

38. § által a környezetvédelem állami feladatai közé sorolt feladatok közül  különösen az alábbiakban vesz részt a Szövetség:

g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;

h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;

 

42. § A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai közül

 a Szövetség elemzi és értékeli a környezet állapotát és védelmének helyzetét, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését.

 

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

- 4.§ -ában foglalt, mindenkit megillető jog biztosításában közreműködik. Ennek érdekében saját eszközeivel is hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok megismerhessék a kulturális örökség javait, gyarapíthassák műveltségüket. Segíti kulturális örökséget védő, megismertetését célul tűző, közművelődési célú közösségek létrejöttét, szorgalmazza és támogatja kulturális célú közösségi színterek létrehozását.

- a 7.§ rendelkezéseinek érvényesítése érdekében részt vesz a kulturális javak felkutatásában, számbavételében, védelmük megszervezésében.

  

 A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV., valamint a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény-

- ben foglaltak megvalósulása, a kulturális örökség védelme érdekében együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, állami és önkormányzati szervekkel, elősegíti az állami és önkormányzati szervek valamint társadalmi szervezetek, állampolgárok együttműködését. Részt vesz a műemléki értékek felkutatásában, számbavételében

- szerepet vállal a műemléki védelem megszervezésében, a műemléki értékek felújításában, továbbá az értékek bemutatásában

- szerepet vállal a szemlélet formálásában

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

- 3., 56. és 57.§-a értelmében szerepet vállal az épített környezet alakításában és védelmében. Segíti a célok érdekében állami és önkormányzati szervek, állampolgárok, szervezetek együttműködését. Részt vesz az értékek felkutatásában, védelmük megszervezésében, azok bemutatásában. Szorgalmazza és segíti a helyi védelmi rendeletek megalkotását.

 

 

4. §

 

A Szövetség politikai tevékenységet sem közvetlenül sem közvetve nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi vagy egyéb támogatás nem nyújt.

 

 

 

II.

 

A Szövetség tevékenysége

 

 

5. §.

 

A Szövetség célja megvalósítása érdekében:

 

1.     Állami, az önkormányzati és a társadalmi szervekhez, szervezetekhez szükség szerint eljuttatja, illetve sajtó, rádió, televízió útján nyilvánosságra hozza közérdekű testületi határozatait, állásfoglalásait, észrevételeit, ajánlásait.

 

2.     Szervezeti kapcsolatot épít ki és tart fenn a tagegyesületekkel, hogy céljaik szerinti érdekvédelmüket országos és helyi fórumok előtt – igényeik szerint – elláthassa.

 

3.     Előmozdítja a tagegyesületek együttműködését az országos szervezetekkel, a helyi önkormányzati és más társadalmi szervezetekkel.

 

4.     Ajánlásokkal, tapasztalatok közreadásával, illetve közvetlen közreműködéssel és fellépéssel segíti tagegyesületei tevékenységét.

 

5.     Országos találkozóra hívja össze tagegyesületeit, annak megrendezését önként vállaló tagegyesület székhelyére.

 

6.     Esetenként, amikor – tagegyesületei révén vagy más módon – építészeti, településszerkezeti, természeti károkozásról, illetve ezek szándékáról, terveiről tudomást szerez, azok felülvizsgálata és megakadályozása érdekében illetékes szerveknél haladéktalanul fellép, bekövetkezett kár esetén pedig eljárást kezdeményez.

 

7.     Célja szerinti oktatási, tájékoztatási és propaganda tevékenységet végez, illetve kiadványokat jelentet meg, előadásokat, konferenciákat és más célszerű rendezvényeket szervez. Értékmentő néven kiadja a Városvédők és településszépítők lapját.

  

8.     Részt vesz a Szövetség jellegének megfelelő nemzetközi szervezetekben, kapcsolatokat létesít és tart fenn más országok megfelelő szervezeteivel és segíti a tagegyesületek nemzetközi tevékenységeit. A nemzetközi kapcsolatai keretében kiadványokat jelentet meg, tanulmányutakat és más, célszerű rendezvényeket szervez.

 

9.     Szorgalmazza mind a Szövetségben, mind tagegyesületekben végzett önkéntes társadalmi munka megbecsülését: javasolja ilyen céllal kitüntetések adományozását, emlékérmeket és díjakat alapít, pályázatokat ír ki és összehangolja a tagegyesületek ilyen irányú tevékenységét.

 

10.  Céljai érdekében vállalkozásokat szervez, pályázatokat hirdet, alapítványokat kezel és az ezekből származó jövedelmeket a Szövetség céljaira fordítja.

 

 

III.

 

A szövetség tagjai, jogaik és kötelezettségeik

 

 

6. §

 

 

A Szövetség rendes tagjai azok az egyesületek, amelyek a Szövetség Alapszabályát elfogadják, annak szellemében tevékenykednek és csatlakozásukat a Szövetségnél alapszabályuknak megfelelően beterjesztették és tagdíjfizetési kötelezettségüket vállalták.

 

A Szövetség egyéni pártoló tagja lehet az a magánszemély, aki elfogadja a Szövetség Alapszabályát, céljait, felvételét kéri az Országos Választmánytól és a tagdíjfizetési kötelezettséget – melyet a Választmány határoz meg  - vállalja.

A Szövetség pártoló tagjai azok az egyesületek, továbbá nem jogi személyek, baráti körök és bizottságok, amelyek az (1) pontban foglaltakat elfogadják.

 

A Szövetség tiszteletbeli tagjai és tiszteletbeli tisztségviselői lehetnek azok, akiket a Közgyűlés, a Szövetség céljainak megvalósításáért végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként szótöbbséggel megválasztott.

 

 

7. §.

 

A Szövetség tagjai közül törölni kell, ha a tagegyesület:

a/ – megszűnt

b/ – kilépett

c/ – a Közgyűlés kétharmados többséggel kizárta.

 

A Közgyűlés az Országos Választmány javaslatára kizárja azt a tagot, aki egy éven keresztül saját hibájából  nem fizette meg a tagdíjat előzetes írásos felhívás ellenére.

A kizárási javaslatról az érintett rendes, vagy tiszteletbeli tagot a Közgyűlés előtt 30 nappal írásban értesíteni kell. A kizárási eljárás alá vont tagnak az Országos Választmány előtti meghallgatására az értesítésben lehetőséget kell biztosítani. A kizárási határozatot a kizárási eljárás alá vont tag megtámadhatja az egyesülési jogról szóló 1989. évi törvényben foglaltak szerint.

 

8. §.

 

A tagegyesületek jogai:

 

A tagegyesület teljes mértékben önálló.

 

A rendes tag tagegyesület a Szövetség Közgyűlésébe 500 fős tagságig 1 fő szavazati joggal rendelkező küldöttet, míg 500 fős tagság felett 2 fő szavazati joggal rendelkező küldöttet delegálhat.

 

 

 

A pártoló tag tagegyesület, baráti kör, bizottság a Közgyűlésre 1 fő tanácskozási joggal rendelkező küldöttet delegálhat.

Az egyéni pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség rendezvényein.

 

Minden tagegyesület jogosult a Szövetségtől tájékoztatás igénybevételére, a Szövetség érdekképviseleti tevékenységére, pályázatain és rendezvényein való részvételre.

 

A tag a küldöttjén keresztül választhat és választható.

 

 

9. §

 

A tagegyesület kötelezettsége:

 

A Szövetség általános céljainak támogatása, tapasztalatainak átadása, elsősorban helyi tevékenységén keresztül.

 

A rendes tagok kötelessége a tagdíj megfizetése. Azok a rendes tagok, akik tagdíjukat nem fizették be, annak rendezéséig nem élhetnek szavazati jogukkal. Ha a rendes tag a választmány írásbeli felszólításában kitűzött póthatáridőben sem fizeti be a tagdíjat, azzal kizárására adhat okot.

  

 

IV.

 

A szövetség szervezeti felépítése

 

 

10. §

 

A Szövetség testületi szervei: a Közgyűlés, az Országos Választmány és az Ellenőrző Bizottság.

 

A Szövetség alkalmi szervei: a – Közgyűlés vagy az Országos Választmány által – célja megvalósítása érdekében létrehozott bizottságok.

 

A Szövetség tisztségviselői: az elnök, a két alelnök, a titkár, az Országos Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjai. A Szövetség tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja meg.

 

Nem lehet a Szövetség tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerős bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektől eltiltott.

 

A Közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlés, valamint az Országos Választmány ülésein, mandátuma öt évre szól.

 

 

11. §

 

A KÖZGYŰLÉS

 

A Szövetség legfelsőbb szerve a Közgyűlés, ami a tagegyesületek küldötteinek összességéből áll.

 

A Közgyűlés munkájában nem vehet részt, illetve nem lehet küldött az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerős bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektől eltiltott.

 

 

 

A Közgyűlés legalább évente egyszer ülésezik, ha azonban a bíróság elrendeli vagy a tagegyesületek egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kívánja, a Közgyűlést az indítvány beérkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

 

A Közgyűlést az Országos Választmány írásban, a napirend közlésével hívja össze.

 

Meghívója – amit a Közgyűlés napja előtt 30 nappal kell megküldeni a tagegyesületeknek, illetve mindazoknak, akiknek a részvételét az Országos Választmány szükségesnek tartja – tartalmazza a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi ponttal megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés időpontját, a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképességére történő figyelmeztetéssel már az eredeti meghívóban közölni kell.

 

A Közgyűlés munkáját plenáris ülésen és a tagozatok szekcióülésein látja el. Az üléseket az elnök illetve az alelnök vezetik.

 

A plenáris ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

·       az alapszabály elfogadása és módosítása,

·       a szövetség feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének elhatározása,

·       a tisztségviselők, az Országos Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása,

·       a költségvetés, a közhasznúsági jelentés és a zárszámadás elfogadása,

·       a  Választmány és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának és jelentéseinek elfogadása,

·       az éves tagdíj megállapítása,

·       tag kizárása

 

 

A Közgyűlés határozatait a jelenlévő küldöttek szavazatainak egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlevők legalább egyharmada kéri. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

 

A Közgyűlés adott határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

·       a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

·       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatás.

 

A Közgyűlésen megjelentek kétharmados szavazatára van szükség:

 

·       a tagegyesület kizárásakor,

·       a tisztségviselők felmentéséhez,

·       a Szövetség társulásához,

·       a Szövetség feloszlatásakor.

 

A Közgyűlés határozatait a rendelkező rész, hatálya, dátuma, sorszáma, az azt támogatók, ellenzők és tartózkodók számának feltüntetésével jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az elnök (alelnök), és a Közgyűlés által hitelesítésre megválasztott két küldött írja alá. A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartásba kell lefűzni, oly módon, hogy az egyes közgyűlési határozatok visszakereshetők legyenek.

 

 

A Közgyűlés határozatait a Közgyűlés időpontjától számított 90 napon keresztül a titkárságon elhelyezett faliújságra ki kell függeszteni. A közgyűlés határozatait az Értékmentőben közzé kell tenni.

 

A Közgyűlés határozatait azokkal, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy bármilyen más módon érintettek, külön írásban is közölni kell. (Ajánlott levél vagy közvetlen átadás formájában.)

 

Amennyiben a határozat nyilvános pályázat eredményét is tartalmazza a határozatot a pályázat meghirdetésével azonos módon közzé kell tenni.

 

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki – a részvételi szándék előzetes bejelentése mellett – megfigyelőként részt vehet.

 

A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek a Város- és Faluvédő Szövetség Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) tagjai.

  

12. §

 

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY

 

Az Országos Választmány két Közgyűlés közötti időszakban teljes felelősséggel, önállóan intézi és irányítja a Szövetség tevékenységét, segíti a tagegyesületek munkáját. Jogosult, egyben köteles intézkedni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

 

Az Országos Választmány a Közgyűlés által választott testület. Tagjai az elnök, két alelnök, titkár, valamint a Közgyűlés által választott 11 tag. A Választmány tagjainak mandátuma öt évre szól. 

 

A Választmány munkájában nem vehet részt, illetve nem lehet tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve aki az alapítókkal közeli hozzátartozói, vagy más alárendeltségi jogviszonyban áll, továbbá akit jogerős bírói ítélet végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy a közügyektől eltiltott.

 

A Választmány üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét és a következő országos találkozót rendező egyesület képviselőjét.

 

A Választmány ülései nyilvánosak. Azokon a tagokon kívül mások a részvételi szándék előzetes bejelentése után részt vehetnek. Kivételesen a Választmány üléseiről a nyilvánosság - a Szövetség fontos érdekére tekintettel - egyhangú szavazással kizárható.

 

A Választmányt az elnök legalább negyedévenként, a napirend megjelölésével írásban, legalább 8 napos időközzel hívja össze.

 

Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi ponttal megismételt választmányi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés időpontját, a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképességére történő figyelmeztetéssel már az eredeti meghívóban közölni kell

 

A Választmány határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot  el nem fogadottnak kell tekinteni.

 

A határozatokat - azok rendelkező részének, hatályának, sorszámának, dátumának, a támogatók és ellenzők, valamint tartózkodók számának feltüntetésével jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a Választmány tagjainak és az Ellenőrző Bizottság elnökének, valamint a határozattal érintetteknek írásban is meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartásba kell lefűzni, oly módon, hogy az egyes határozatok visszakereshetők legyenek.

  

 

A Választmány határozatait a választmányi ülés időpontjától számított 30 napon keresztül a titkárságon a faliújságra ki kell függeszteni.

 

A választmány hatáskörébe tartozik:

 

·       a tagegyesületek  és egyéni pártoló tagok felvétele,

·       a pártoló tagok tagdíjának megállapítása

·       bizottságok és tagozatok alakítása,

·       az ügyrend és a gazdálkodási szabályzat elfogadása,

·       a vállalkozások indítása és anyagi kötelezettségvállalás,

·       döntés minden olyan  ügyben, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

·       a közgyűlési előterjesztések jóváhagyása,

·       szabad pénzeszközök befektetése,

·       alapítványok működtetése.

 

 

13. §

 

az ellenőrző bizottság

 

Az Ellenőrző Bizottság a Szövetség felügyelő szerve, amely elnökből és két tagból áll, akik nem lehetnek tagjai a Választmánynak. Az Ellenőrző Bizottság mandátuma öt évre szól.

 

Az Ellenőrző Bizottság munkáját a Választmánytól és minden más szövetségi szervtől függetlenül végzi a Közgyűlés által jóváhagyott ügyrend alapján. Kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, és annak tartozik felelősséggel. Elnökét és tagjait intézkedési jog illeti meg.

 

Az Ellenőrző Bizottság köteles ellenőrizni:

·       a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését

·       a Szövetség költségvetés szerinti gazdálkodását, és ennek keretében rendszeres időközönként a pénz- és anyagkezelést, valamint a bizonylati fegyelmet,

·       a szövetségi szervek határozatainak végrehajtását.

 

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

Az éves közhasznúsági jelentést csak az Ellenőrző Bizottság előzetes véleményezése után lehet a Közgyűlés elé terjeszteni.

 

A Bizottság – ha szükségét látja – megállapításairól tájékoztatja a Szövetség elnökét, vagy a Választmányt, egyébként köteles tevékenységéről évente a Közgyűlésnek beszámolni.

 

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja aki

·       a Közgyűlés küldötte, az Országos Választmány tisztségviselője, vagy tagja,

·       a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban van, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

·       a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve

·       aki a fenti a-c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

Az Ellenőrző Bizottság köteles az Országos Választmánynál a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

·       a Szövetség működése során jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetőleg enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé,

·       a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

 

 

A rendkívüli Közgyűlés összehívására vonatkozó indítványt az Országos Választmány a soron következő ülésén köteles megtárgyalni, és a rendkívüli Közgyűlés a Választmány ülésétől számított 30 napon belül összehívni. Ha az Ellenőrző Bizottság indítványát az Országos Választmány elutasítja, a Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság elnöke is jogosult összehívni.

 

14. §

 

A SZÖVETSÉG ELNÖKE, ALELNÖKE ÉS TITKÁRA FELADATAI

 

Az elnök, és az alelnökök, valamint a titkár mandátuma öt évre szól.

 

 

Az elnök:

·       képviseli a Szövetséget bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt,

·       a Szövetség testületi határozatainak megfelelően irányítja – az alelnökök és a titkár bevonásával – a Szövetség munkáját,

·       a költségvetés szerint irányítja a Szövetség munkáját,

·       összehívja a Választmányt, és gondoskodik arról, hogy az ellássa feladatát,

·       ellenőrzi az Alapszabály betartását és a testületek határozatainak végrehajtását,

·       kijelölt tisztségviselővel együtt utalványozási és munkáltatói jogot gyakorol,

·       köteles beszámolni a Választmánynak az – előző ülés óta – eltelt időszak szövetségi és abban saját tevékenységéről,

·       gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek és emlékeztetőinek elkészítéséről.

 

Az alelnökök:

·       a Választmány által meghatározott módon közreműködnek a Szövetség tevékenységének irányításában.

·       helyettesítik az elnököt megbízatásuk szerint, illetve akadályoztatása esetén.

Az alelnökök az elnök segítése, a Szövetség tevékenységének folyamatossága és hatékonysága érdekében önállóan is képviselik a Szövetséget, utalványozási joggal rendelkeznek

 

A titkár:

·       segíti az elnököt feladatainak ellátásában.

·       végzi a Szövetség szervezési teendőit.

·       nyilvántartást vezet a tagegyesületekről.

·       irányítja a Szövetség ügykezelését és levelezését.

·       irányítja a Szövetség alkalmazottait.

 

 

15. §

 

 

A TAGOZATOK ÉS MUNKABIZOTTSÁGOK

 

 

A tagozatok és bizottságok a – Közgyűlés vagy a Választmány által – meghatározott feladatok ellátására létrehozott testületek, amelyek a Választmány tanácsadó és javaslattevő szervei.

 

A Tagozatok és a Bizottságok elnökeit a Közgyűlés jogosult megválasztani, az ügyrendjét és éves munkatervét pedig a Választmány hagyja jóvá.

 

A bizottság elnöke felelős a bizottság működéséért és feladatai végrehajtásáért, jogosult e körben önállóan eljárni és intézkedni, köteles a tevékenységéről a Választmánynak beszámolni.

 

 

 

Tagozatok vagy Bizottságok a tagegyesületek kívánságára – érdekeik egyeztetése, képviselete, illetve fellépésük és tevékenységük összehangolása céljából – megyénként, vagy tájanként is alakulhatnak (területi szövetségek), amelyek önállóan megválaszthatják vezetőségüket, meghatározhatják működésük szabályait és tevékenységük rendjét.

 

V.

 

A SZÖVETSÉG ÜGYVITELE ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

16. §

 

A Szövetség ügyviteli szervezetét, az alkalmazotti munkaviszony létesítésének feltételeit a költségvetés keretei között az Országos Választmány határozza meg. Ugyancsak az Országos Választmány állapítja meg az ÜGYRENDET és a GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATOT.

  

17. §

 

A Szövetség gazdasági vezetőjét az Országos Választmány alkalmazza.

 

A gazdasági vezetői feladatokkal csak pénzügyi- számviteli képesítéssel rendelkező, büntetlen előéletű személy bízható meg.

 

A gazdasági vezető feladat- és felelősségi körébe tartoznak:

1.     A Szövetség pénz- és hitelügyeinek, a könyvelésnek a rendelkezések szerinti nyilvántartásoknak és a vagyonkezelésnek intézése.

2.     A költségvetési tervezet és mérleg készítése.

3.     Az éves közhasznúsági jelentés elkészítése.

4.     Tájékoztatás a Szövetség testületei, tisztségviselői, valamint illetékes külső ellenőrző szervek részére a Szövetség gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről.

 

18. §

 

A Szövetség vagyonát pénz- és egyéb eszközök, továbbá azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik, amelyek gazdálkodása eredményeként vagy módon keletkeztek.

 

A Szövetség minden vagyona és jövedelme a Szövetség céljait és működését szolgálja.

 

A Szövetség céljai érdekében – a rendelkezések figyelembevételével - gazdasági tevékenységet folytat, alapokat képezhet, létesítményeket hozhat létre, vállalkozásokat működtethet, indokolt esetben más társadalmi és állami szervekkel együtt is.

 

A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a vállalkozással elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célra fordítja.

 

A Szövetség pénzügyi és anyagi tevékenységéért, valamint kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

 

A Szövetség megszűnése esetén vagyonát a Szövetség eredeti célkitűzéseinek megfelelően kell hasznosítani.

 

19. §

 

A Szövetség a tisztségviselőt, az Országos Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjait, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

A Szövetség cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

  

20. §

 

A Szövetség éves költségvetés szerint gazdálkodik, amit a Közgyűlés hagy jóvá.

 

Az éves gazdálkodás tervében jóváhagyott összegeknek a rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint a Szövetség vagyontárgyainak kezeléséért az elnök a felelős.

 

21. §

 

Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

VI.

 

 

Nyilvánosság

 

22. §

 

A Szövetség működése - közhasznúságára tekintettel és ebben a körben - nyilvános. A Szövetség határozatait, tevékenységére és működésére vonatkozó iratokat, az éves jelentést és a közhasznúsági beszámolót - legalább 3 nappal korábbi előzetes bejelentés után, - a Szövetség titkárságán bárki megtekintheti, az iratokról kézzel feljegyzést készíthet. Az iratokat azonban a Szövetség irodájából kivinni csak az elnök, ( alelnök) vagy a titkár előzetes hozzájárulásával lehet kivinni.

A Szövetség a közhasznúsági beszámolójának, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egyszer, a tárgyévet követő év első hat hónapjában közzé teszi, és azt a Falu című, továbbá a Tér- és Társadalom című országos sajtóorgánumokban nyilvánosságra hozza.

 

VII.

 

Szolgáltatások igénybevétele

 

A Szövetség közhasznú szolgáltatásait a tagokon kívül bárki más is igénybe veheti, így részt vehet a Szövetség által szervezett rendezvényeken, kulturális eseményeken, tudományos előadásokon, megismerheti a Szövetség által támogatott tudományos kutatások eredményeit, illetve részt vehet a nyilvános pályázatokon.

 

A Szövetség szolgáltatásainak nyújtásánál a pályázatok szakmai sajátosságain kívüli egyéb körülményt figyelembe venni nem jogosult. Az egyes támogatások kapcsán az érdekeltek igényelhetik, hogy a pályázat eredményeiről, a hozott döntés okairól, a mérlegelés szempontjairól tájékoztatást kapjanak. Nyilvános pályázat esetén a pályázat elbírálásáról a meghirdetéssel azonos tájékoztatást kell adni, kivéve, ha a felhívás ettől eltérő rendelkezést tartalmazott.

 

A Szövetség az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételének módját a titkárságon kifüggesztett faliújságon teszi közzé. Egyes esetekben országos vagy helyi sajtóban nyilvánosságra is hozza, illetve a szolgáltatásokkal megcélzott körrel közvetlenül is közli.

VIII.

 

A szövetség megszűnése

 

A Szövetség megszűnik, ha

-a  közgyűlés a szövetség feloszlását vagy más társadalmi szervezettel  történő egyesülését  kimondja, illetve

-a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

  

IX.

 

Záró rendelkezések

 

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadók.

 

Ezen alapszabály a korábban „A Város és Faluvédők Szövetségének alapszabálya” címen bejegyzett okirat módosítása.

Jelen Alapszabályt - annak módosításaival egységes szerkezetben - a Szövetség 2011. április 16-án tartott közgyűlése megtárgyalta és elfogadta.

 

 

 

 

 

                                                                                                                   Ráday Mihály

                                                                                                                        elnök

                                                                                                                      

 

 

 


Keresés a honlapon