Elhunyt Srágli Lajos
2017.10.10.

Szomorúan adunk hírt Szövetségünk volt alelnökének, az Értékmentő kiadvány főszerkesztőjének Srágli Lajosnak haláláról.
Búcsú egy szegedi háztól
2017.09.06.

Búcsú a szegedi Bihari utca és Dankó Pista utca sarki háztól (1881-2017)
FŐÉPÍTÉSZI DÍJAK ÁTADÁSA 2017
2017.09.06.

Tizennyolcadik alkalommal került átadásra a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben megalapított „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ”.


Búcsú a szegedi Bihari utca és Dankó Pista utca sarki háztól
(1881-2017)


„Klein úr szatócs-üzlete a Liget és a Hangász…. utca sarkán volt.

Négy téglalépcsőn kellett fölmenni, a kihajtott ajtók bádoglemezeire ementáli sajt meg szalámi volt pingálva. Egy lovaglócsizmában, és zsakettban kódorgó, dila (megj.: bugyuta, félkallantyús) festő, bizonyos Kálmán Kálmán csinálta, egy csücskös-zacskó ecetes-hagymás heringért. A halakat sorjában a szájába csúsztatta, és rágás nélkül nyelte le. Azután ez a Kálmán úr a fateátrumban kötött ki, ahol képes volt egy éjszaka megfesteni egy egész erdő kulisszáit a színpadra, csak borral meg kvarglival kellett jól tartani......"
Csemer Géza: Szögény Dankó Pista c. életregényéből


A ház történetének részletes leírása ide kattintva megnyílik.



Megjelent a PARTIUM című folyóirat 2017. évi II. száma! (ide kattintva letölthető)

Kedves Barátaink,

idén is szeptember első napjaiban tartja szokásos, immár XXIII.honismereti konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, melynek Nagyváradon, a középkori várban van a székhelye, központja.
Az idei konferencia főbb témái, akárcsak Magyarországon 2017-ben több kiállításon, előadássorozatban is, a reformáció évfordulója, Arany János 200.születésnapja, Szent László ünnepe. Ezt tükrözi a Társaság huszonegy éve indított folyóiratának idei második száma is, amit most mellékelten közreadunk. Remélem, tagegyesületeink tagsága is talál benne érdeklődésének megfelelő olvasnivalót.

Barátsággal:
Ráday Mihály
elnök




FŐÉPÍTÉSZI DÍJAK ÁTADÁSA 2017

Tizennyolcadik alkalommal került átadásra a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben megalapított „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ”. Évente két kategóriában adományozható elismerés. AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ-at aktív főépítész, míg a FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ-at a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja.

A sajtóanyag ide kattintva megnyílik.



Most elérkezett a szomorú időszak, nevezetesen folyik a Szeged, Bihari utca 1. sz. ház bontása.

A bontás jelenleg folyik. 36 lakásos ház épül a helyén.






Az Építészfórum cikke az idei Podmaniczky díjasokról




Podmaniczky díj átadó rendezvény 2017






Híradás az idei Ifjúsági táborról a 10:45 perctől.










Megjelent a Budapesti Városvédő Egyesület értesítője, melynek 15. oldalán olvashatunk többek között Szövetségünk XXXVI. Országos Találkozójáról és Szakmai Konferenciájáról is.


Kedves Város- és Faluvédők Szövetsége!

Erre a linkre kattintva elolvashatja nyári értesítőnket, mely a 35. évfolyam 2. száma. A varosvedo.hu weboldalon egyébként egy táblázatban megtalálható az összes, 2006 óta megjelent értesítő. Ha van Önnek 2006 előtti példánya és kölcsön adja, akkor beszkenneljük és felvesszük a listára.

Gazdasági megfontolásból megszűntettük az Egyesület vonalas telefonját. Mint a honlap Elérhetőség részében is olvasható, Jeney Attila titkárt a +36/30/9-642-179-es, Millisits Máté általános alelnököt a +36/20/372-44-24-es telefonon lehet elérni.

Köszönettel és tisztelettel, Jeney Attila BVE titkár



Június 20-án, Podmaniczky Frigyes születésnapján a szülőházán 1994-ben elhelyezett emléktáblánál koszorúzott immár hagyományosan a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra), a Budapesti Városvédő Egyesület, és az V. kerületi Önkormányzat. Az eseményen részt vett az országos szervezet Választmánya és egyben ez volt a Podmaniczky-díjasok újabb (immár szintén hagyományos) országos találkozója is. Így sokan jöttek el az ország legkülönbözőbb településeiről Debrecentől Szombathelyig, Vésztőtől Kazincbarcikáig…
Ezután a résztvevők átmentek a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol a program egy részeként meghallgatták Rezi Kató Gábort, a Főigazgató úr helyettesét és a múzeum-kert rendezésének projektjét irányító Grabner Balázst.
Az előadók készségesen fogadták a termet megtöltő közönséget, de bizonyos dolgokról nem esett konkrétan szó.
Legfőképpen arról nem, milyenek lesznek a Múzeum-kertbe elhelyezendő új utcabútorok. Csupán az derült ki, hogy új, "kortárs" dizájnú bútorok elhelyezését tervezik!
Ez a városvédő civilszervezetek küldöttei számára nem volt szimpatikus.
Arra a kérdésre, bemutatnák-e az új utcabútorok látvány-tervét, elhárító volt a felelet. Indok az, hogy az még nem végleges. Közben pedig világossá tették, hogy a munkálatokat mielőbb meg kell kezdeni, hogy elkészüljenek vele a jövő évi március 15-re.
Így aztán különösen érthetetlen, miért kell kicserélni a meglévő, s éppen nemrégiben felújított(!) kandelábereket másmilyenre. Ahelyett, hogy mennyiben a 40 darab kevés, sűrítenék, ha szükséges.
Az öntöttvas oszlopokon az a lámpafej van, amit még Schulek Frigyes tervezett a Halászbástya építésekor, amiket időközben pótoltak már, s amelyekhez hasonlóak voltak a Múzeum-kert kerítésének oszlopain korábban! Úgy hírlik, ez utóbbiakat pótolni fogják. Akkor még egy ok a kérdés feltevésére: miért ne lehetnének ezek a lámpatestek - kerítésen és oszlopokon - összhangban egymással?
Korábban arról is szó volt, hogy a kertben további padok elhelyezése indokolt. Vajh, miért nem tudják elfogadni Budapest egyik népszerű típusát, az Állatkertben is fellehető u.n. "ágacska" padot, mely a legolcsóbb, legegyszerűbb a hagyományos alakúak közül és ráadásul alkalmas mindenféle összeszerelésre, egyenesen, ívesen, vagy akár kör-alakban is netán egy fa körül, de összeilleszthetők egy asztal lábazataként is.... Fontos: 1880-tól egészen 1956-ig ez a pad-típus volt a Múzeum-kertben!
Ellenőriztem: a lámpaoszlopra és a padok pótlására is van - ha szükséges - megfelelő gyártó kapacitás. Vajh minek költeni a teljes cserére, ha úgyis sürget az idő?
Tudomásom szerint kormányzati döntés van (!) arról, hogy „történeti kertet” kell helyreállítani. Ennek értelmezésébe nem fér bele semmilyen modern dizájn! Az öreg fák, a sétautak, a virágos parterek, a történelmi korok lenyomataiként odakerült szobrok mellett a döntés megvalósításának része kell(ene) legyen a hangulatot, a történelmi arculatot hordozó utcabútorok magtartása, pótlása is!
Fogalmam sincs, hogy meggyőzhető-e az, akin a dolog múlik. (Cui prodest ? – kérdezné Seneca…)
Négy évtizede foglalkozom – többek közt – az utcabútorok problematikájával is. Bizton állíthatom, hogy a Múzeum-kertben – bármilyen remek spanyol, vagy más katalógusból kiválasztott lámpa, pad, papírkosár helyett - a hazai hagyományokat követő, a Múzeum-kertben „történelmi” hangulatot adó bútort kell(ene) elhelyezni a felújítás, avagy rekonstrukció során.
Ezt a véleményemet megerősítették az ország közeli és távoli településeiről érkezett civil aktivisták, akik között sok az építész, művészettörténész, helytörténetben jártas kiváló társadalmi munkás, akik közül többen – tán nem alaptalanul – aggódnak a Múzeum-kert öreg fáiért, s jellegzetes cserje csoportjaiért is…
A Budapest összehangolt fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsot a városegyesítéstől 32 éven át vezető Podmaniczky Frigyes báró születésnapján lejegyezte: Ráday Mihály




Egy nemzet fővárosa, vagy Európa vurstlija?

Bátonyi Péter:
Az V. kerületi Erzsébet téren több ízben felállított óriáskerék fővárosunk legnagyobb méretű szórakoztató létesítménye, amely jelentősen befolyásolja Budapest érzékeny városképét. Ezt nyomatékosítja, hogy az Erzsébet tér teljes egészében a budapesti világörökségi védőzónában helyezkedik el. Fővárosunk kifejezetten a városkép, illetve a panoráma jelentőségére való hivatkozással nyerte el a világörökségi címet 1987 decemberében, az UNESCO párizsi ülésén. A helyszín rövid, hivatalos leírásában ez szerepel: „a városkép világviszonylatban egyedülálló, és a magyar főváros történelmének dicső periódusát idézi.”Az óriáskerék monumentális megjelenésével azonban megváltoztatja a világörökségi terület védett látképét.
A terület emellett Budapest műemléki jelentőségű területén belül helyezkedik el. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés h) pontja szerint műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységnek minősül. Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala Építési és Műszaki Osztályának értelmezésében azonban az óriáskerék nem építmény, ezért építési engedély nélkül elhelyezhető.
Ugyan az óriáskerék – eddig– nem állandó jelleggel magasodott az Erzsébet téren, az év nagy részében mégis látható volt, vagyis jelentős mértékben megváltoztatta és újabb felállítása után meg fogja változtatni azt a panorámát, amelynek védelme az UNESCO szándéka szerint kiemelt fontosságú. Mindemellett számos hirdetésen – így a BKK metróvonalakon alkalmazott tájékoztatóin is – állandó látványosságként szerepel, hasonlóan az Országházhoz, vagy a Millenniumi emlékműhöz. Mindez egy ideiglenesnek szánt létesítmény állandósítását vetíti előre, amelyhez sem az UNESCO, sem az ICOMOS, sem az illetékes örökségvédelmi hatóság nem járult hozzá. Ennek ellenére a főváros 2020.09.30-ig tulajdonosi beleegyezését adta egy immár nagyobb, talajba rögzített új óriáskerék felállítására. Nincs kétségem afelől, hogy ezen idő lejártát követően újabb hozzájárulás születik, “végtelenítve” a szerkezet ideiglenességét, és kijátszva az ezt lehetővé tevő jogintézményt.
Az UNESCO a világörökségi helyszínek egyediségének fenntartását, összetéveszthetetlen attribútumainak dominanciáját tűzte ki célul. Az óriáskerék azonban egy napjainkban divatos, szabványelemekből legyártott, így meglehetősen sablonos konstrukció, amely Budapest világörökségi címet megalapozó egyediségét számottevően csökkenti, valódi városképi értékeit pedig kommercializálja. Az ilyen létesítmények elfogadhatóak egy vidámpark állandó kellékeként, de méltatlanok nagy múltú fővárosunk történelmi belterületéhez, ahol a Szent István-bazilika kupolája, vagy más szakrális épületek tornyai kénytelenek versenyezni e túlméretezett, léptéktelen szerkezettel. Budapest ráadásul nem síkvidéki település, ahol mindenáron újabb épített kilátópontokról kell gondoskodni, hiszen számos természetes magaslat (Gellért-hegy, Várhegy), illetve történeti épület (így a már említett Szent István-bazilika látogatható kupolája) kínál fenséges panorámát.



Az óriáskerék a világörökségi területén kívül (például a Hajógyári-szigeten, hiszen eredetileg úgyis a Sziget Fesztivál népszerűsítése céljából állították fel) akadálytalanul elhelyezhető lenne. Roppant sajnálatos azonban, hogy az ide érkező, romkocsmákra fogékony külföldi turisták állítólagos igényei elsőbbséget élveznek egy világörökségi helyszín valódi értékeivel, valamint a környék egyre elégedetlenebb lakosságának véleményével szemben. E keréknél csak egyes döntéshozók szűklátókörűsége óriásibb…




Túrkeve szélmalmának leomlott az egyik oldala, mint hírül adta egy napilap április 20-án. Aztán mára már az enyészeté az egész...
Szomorúan jelentjük: bevégeztetett.




Országos Ifjúsági Örökségvédő Tábor
2016. július 10-16. Gyula


A beszámoló ide kattintva megnyílik.



Keresés a honlapon